Üresjárat. Utálom. Tudom, hogy az élet része ez is, de amikor annyira meg szeretnék valósítani egy projektet, kár, ha minden félbe marad. Az eső tehet mindenről. A nedvesség, esős idő miatt a szakemberek csúsznak és nem tudtak jönni a megbeszéltek szerint. Vagy korábban jöttek, amikor épp programom volt és csak nagyon nehezen tudtuk azt kivitelezni, hogy mégis ráérjünk, de sikerült.

Az elmúlt két hétben már nem történt annyi minden, amit szerettem volna, sokkal lassabb ütemben és apróbb dolgokkal folytatódott a házprojekt, így nem is láttam értelmét, egy hetet, inkább két hetet bemutatnom.

Múlt hét elején jártuk a bútorboltokat – eddig több boltot is végig jártam, alig találtam olyat, ami tetszik, de legalább a kanapé megvan - meg jöttek a festők egyeztetni. Hihetetlenül izgatott vagyok, már alig várom, hogy kész legyenek, mert akkor be is költözhetünk. Felkerültek a maradék párkányok is belülre. Már csak két szúnyogháló kell.

Tetszett a Jysk-ben ez a tálaló szekrény a tükrös megoldással, de sajnos a mi nappalinkba ennek nem lenne helye

A kert utolsó munkálatait is befejeztük, így már csak az van hátra, hogy a favágók jöjjenek kivágni a fákat. Rengeteg energia és több emberes munka volt az elhanyagolt kertet kigyomlálni, régi száraz kórókat kivágni, megszüntetni, gyökereket ásni. Szerencsére sokkal gondozottabb lett így a kert.

Bár a hétvége elvileg a pihenésé kellene, hogy legyen, de az életben bizony vannak időszakok, amikor ilyenkor is dolgozni kell, hogy haladjon a munka. Így kirándulós posztok egy darabig biztos nem lesznek sajnos. Múlt hét vasárnap megtörtént a feljárati korlát megjavítása, mert sajnos elöregedett és kiesett a falból. A kicserélt ablakok mellett a kőműves munkát is megcsinálták, így már csak be kell festenie a festőknek.

Múlt hét pénteken kijavította a léceket a tető alatt az asztalos. Sokkal szebb így. Pénteken apummal fél napot az Émászhoz rohangáltunk, mert új igényt kellett beadni, a vill. hálózati bővítésre, de megsürgetni sajnos nem sikerült. Rengeteg náluk a papírmunka és nagyon rugalmatlanok.

A nagy rohangálás közben azért volt pár percem fotózni is. Imádom Egerben, hogy ilyen gyönyörű történelmi épületek vannak mindenhol a belvárosban.

Hétfőn szerencsére felkerült délután az új garázskapu is. A régit igen hamar elvitték az utcáról, hiába, mindent hasznosítani lehet, ha akarjuk.

Csütörtökön a vízszerelő kijött megjavítani a csöpögő nappali radiátort. Igen „huncut” egy radiátor. A feltöltés után egy hétig nem csöpögött, alig várta, hogy elvegyem a rongyot, másnapra oda is köpött egy decit, hogy a laminált padló felpúposodjon. Tipikus. Lekopogom, azóta nem ereszt szerencsére.

A nappali festés előtt. Most jelenleg ilyen zöldes-sárgás árnyalatú, ehelyett halvány kávét választottunk, ami szerintem jól megy majd a barna ajtókhoz.

Délutánonként, akár fáradt vagyok, akár nem a fiammal járjuk a játszótereket és focizunk, homokozunk, amíg be nem köszönt a még hidegebb idő.

Idén eldöntöttem, hogy megkedvelem az esőt is. Jó, tudom, azt igazából mindenki utálja, de megvan a szépsége annak is. Tisztább levegő, klassz kis pocsolyák, nincs meleg. Azonban képes elmosni a projekted, ez nem vitás.

A következő hétfőn jön a festő, másfél hét és végre elkezdhetünk költözni, már alig várom.