Ma egy személyesebb hangvételű posztot hoztam neked. Egész gyerekkorom legmeghatározóbb időszaka volt mindig is a Karácsony. Mint minden gyerek én is alig vártam a Mikulást, majd a Jézuskát, hogy hozza a sok sok ajándékot. Gyerekként még nem az igazi értékeire koncentrálunk ezen az ünnepen és sajnos azt kell, hogy mondjam a mai vásárlás központú világban felnőttként sem. Pedig változtatni sosem késő.

A Mikulás és a csizma

Mikulás napján tradíció volt nálunk, hogy az öcsémmel ki kellett raknunk a csizmánkat az ajtó elé. Ezután be kellett mennünk a nappaliba és várni. Egész este csak vártunk és vártunk, néha kinéztünk, de legtöbbször a csizma még üres volt. Emlékszem, annyira bele éltük magunkat és annyira hittünk a Mikulás létezésében, hogy egyszer komolyan azt láttuk az égen, hogy ott megy a Mikulás. Valószínűleg csak egy repülő lehetett, dehát a gyerekek és a fantázia ugye...

Amikor végre csilingelt a csengő, tudtuk, hogy a Mikulás itt járt és a csizmánk telis tele lesz finom csokoládéval, és pici játékokkal. Kirohantunk a szobából, csak úgy porzott utánunk az út és felcsuktuk a kültéri lámpát. Azt az érzést sosem felejtem el, amikor megláttam a roskadozó csizmáimat.

Akkor olyan alapvető dolognak tűnt, hogy esik a hó, hogy kint világítanak a karácsonyi fények és szeretnek a szüleim, mindketten élnek és egészségesek, és mi is azok vagyunk. Akkor még nem érzékeltem gyerekként, mennyire is hálásnak kellene lennem. Ma is vágyom persze meglepetésre, de ma már nem feltétlenül csak annak örülök, ami nagy értékű, vagy kinéztem magamnak, hanem bárminek, akármilyen kicsi is legyen, ha szívből jön.

A karácsonyi adventi vásár

Mikor már tinédzser lettem apukámmal elmentünk minden évben az adventi vásárba. Kislány révén imádtam, hiszen a sok bolt, a nézelődés és persze azok a pillanatok, amit apával tölthettem mindennel felért. Mindig is nagyon elfoglalt apuka volt, alig láttam, de ilyenkor tényleg együtt voltunk. Akkor még nem tudtam, mekkora érték kézműveseknél vásárolni, támogatni piciny családjukat a hatalmas multik helyett. Ma már sokkal tudatosabban vásárolok inkább náluk, mint egy nagyobb láncnál. Az egyedi, kézzel készült termékeknél nincs nagyobb érték.

Sok ajándék, kis büdzsé

Anyukám mestere volt annak, hogyan kerüljön kevesebb költségből több ajándék a fa alá. Így vissza gondolva biztos rengeteg órát szánt rá titokban, hogy becsomagolja egyenként a parányi ajándékokat. Volt olyan, hogy vett nekem egy pulcsit és annak a csomagjára ráragasztott csomó kisebb ajándékot. Volt, amelyikben pici szaloncukorka, volt amelyikben hajgumi volt. Az élményt a bontogatás nagyon megadta a fa alatt.

A karácsonyi fénytúra

Az egyik legjobb dolog a világon szerintem a sok karácsonyi fény. Gyakran mentünk el kocsival és gyalog is megnézni a környéken a díszítéseket. Szerencsére itt nem tolják annyira túl, mint amerikában, néha a kevesebb több. Mi is tettünk ki mindig egy-egy fényt. A mai napig úgy tudok örülni neki, mint egy kisgyerek.

Neked mik voltak a legemlékezetesebb karácsonyi emlékeid? Oszd meg velem kommentben!