Nagy elvárású, rohanó és stresszes világban élünk, ahol mindenki többet és többet akar. Gyakran nem könnyű alkalmazkodnunk, de megteremthető az egyensúly. Íme néhány bevezethető szabály és változtatás, ami minőségileg, turbó üzemmódra kapcsolja az életed:
...
Az ügyintézés nem állhatott le a múlt héten sem. Elintéztük a lakcím átírást, és volt idő egy kis városnézésre is. Az Egri Bazilika valami csodás.
Az elmúlt 5 hét életem egyik legintenzívebb időszaka volt, de elmondhatom, hogy végre elkészült az álomházam. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nincs még mit felújítani rajta, de idénre a nagyobb munkákból ennyi fért bele.
Végig dokumentáltam az eseményeket, annak ellenére, hogy igen nehezen csikartam ki egy kis időt az írásra. Idén belső- és külső festést, szigetelést, fűtésrendszer tisztítást, nyílászáró cserét, a villamos hálózat felújítását, kevéske tetőjavítást, és kertrendezést szerettünk volna csinálni. Emellett voltak persze kisebb, nagyobb munkák, amik ...
A múlt heti haladással igazán meg vagyok elégedve. A nemvárt plusz kiadásokkal már kevésbé. Az ember nem is gondolná, amikor belefog egy ház felújításába, hogy mennyi apró, de nem várt kiadás, javítási munka közbe jön. Ezek pedig igaz, hogy egyenként nem tűnnek nagy kiadásnak, de mikor összeadod őket, akkor döbbensz rá, hogy több százezer forintos pluszköltségek is jelentkeznek. Ezért annyira fontos, hogy mindig tervezz be jelentős pluszt.
...
A minap kertészkedés közben hallottam, ahogy a szomszéd nénik beszélgettek azzal a tipikus „jó magyar” mentalitással: Politizálás, minden rossz, mindent máshogy kellene stb. Amennyi negatívum áradt belőlük nagyon idegesített. De aztán egy idő után elcsendesedtek és akkor arra jöttem rá, hogy az idei nyár legnagyobb tanulsága számomra, hogy a csend igazán értékes. Jobb, mint a beszéd. A nyáron értek olyan attrocitások, amikor közléssorompók tömkelegét, következetlen hozzáállást és agressziót kellett folyamatosan elviselnem. Először menekültem volna a szituációkból, mert nagyon kellemetlen, de aztán azon kaptam magam, mennyire megváltoztattak jó irányba.
...
Üresjárat. Utálom. Tudom, hogy az élet része ez is, de amikor annyira meg szeretnék valósítani egy projektet, kár, ha minden félbe marad. Az eső tehet mindenről. A nedvesség, esős idő miatt a szakemberek csúsznak és nem tudtak jönni a megbeszéltek szerint. Vagy korábban jöttek, amikor épp programom volt és csak nagyon nehezen tudtuk azt kivitelezni, hogy mégis ráérjünk, de sikerült.
...
Az idei év mottója a „felújítás”. Tudom, tudom, ilyet mindig év elején tűzünk ki, de mivel most kezdtem új életet, így ide illőnek érzem. Az idei év legnagyobb projektje számomra az álmaim házának felújítása és a beköltözés lesz. Én az a típus vagyok, aki mindig mindent szeret megtervezni az utolsó részletekig és a céljait mindig leírja. Az idei évi céljaimat tavaly decemberben terveztem be. Ezt általában mindig így csinálom. Mindig első helyeken a számomra legnagyobb, de legfontosabb célok állnak. Számomra két dolog nagyon fontos: szabadság és elfogadás. A szabadságot, mint célt már tavaly tavasszal sikerült megvalósítanom, amikor otthagytam a fix munkahelyemet és vállalkozó lettem. Akár milyen nehéz is a vállalkozás, de ...
Ma gyakran gondoltam arra, hogy a múlt heti veszekedés mennyire zárkózottá tett. Láttam ma egy képet, amin egy pasi épp lebontani akart egy falat, miközben egy lány a túloldalon építette sorra újra a téglákat. Azt éreztem, hogy pont én vagyok az a lány. Ha gyakran szembesülsz azzal, hogy végre rávetted magad, hogy elmeséld valakinek a számodra legfontosabb dolgokat, amiket szeretsz, amik foglalkoztatnak, és hogy éppen hogyan érzel, de mégis az illető közli veled, hogy nem érdekli, vagy rögtön jelzőket aggat rád, akkor úgy érzed nem is érdekled igazán. Nem is fogad el úgy, ahogy vagy. Ez annyira rossz és elviselhetetlen fájdalmat okoz benned, hogy azt veszed észre, még egy ilyet nem bírnál ki. Annyira megsérülsz, hogy ...
Erről a mesebeli tóról eddig azt sem tudtam, hogy létezik. Bár állítólag nagyon kicsi koromban már jártam itt, nem emlékszem rá. Pedig ha egyszer eljössz ide, rájössz, ezt a tavat nem lehet elfelejteni. Legalábbis mostmár biztosan nem fogom. Mikor vissza költöztem Egerbe, ahol felnőttem, egy fontos szempontot el is felejtettem kompromisszumként: Legyen egy kellemes tó a környéken. Akkor még nem sejtettem, hogy ezen a kiránduláson rá fogok jönni, ezt is megkaptam.
...
Az elmúlt pár napban egy nagyon fura érzés lett rajtam úrrá megint. Folyton össze-vissza jelentkezik, még nem jöttem rá a konkrét okára. Egyfolytában olyan érzésem van, hogy kimaradok valamiből. Utána olvastam és van egy olyan, hogy FOMO-effektus (Fear of Missing Out), ami szerint „a Carleton és McGill University közös, a Motivation and Emotionben publikált kutatásában a FOMO jelenségét vizsgálták elsősorban szociálpszichológiai szemszögből. Ehhez elsőéves egyetemistákat kértek fel, akiket egy okostelefonon keresztül elérhető applikáció segítségével kérdőíveztettek különösen arra fókuszálva, milyen hatással lehet a FOMO a stressz-szintre és az általános közérzetükre.
...
A nyár utolsó hete is lement. Ezen a héten rengeteget tanultam az emberekről. Amikor egy ekkora projekten dolgozol, elkerülhetetlenek az ideges emberek, idegőrlő helyzetek, az izgulás és a szurkálódás. Hálás vagyok a negatív behatásoknak, mert gyakorolhattam azt, milyen, amikor neked kell lenned a legösszeszedettebbnek, hogy megnyugtathass másokat, hogy irányíthass. Megtanultam, hogyan maradjak nyugodt és ne idegeskedjek feleslegesen. Régen rögtön visszaszóltam, ha valaki bunkó volt velem, most a leghiggadtabb maradok és csendben vagyok. Ez segít elkerülni az atomvillanásokat:D
...
